Hatályos 2011. szeptember 21-től
Az Árverési Szabályzat megtekinthető az ÁRVEREZŐ HÁZ Zrt. székhelyén, illetve az árverések alkalmával az árverés helyszínén.
Az Árverési Szabályzat megtekinthető az ÁRVEREZŐ HÁZ Zrt. székhelyén, illetve az árverések alkalmával az árverés helyszínén.
1. A Szabályzat célja, hatálya és módosítása
1.1. Az Árverező Ház Szligáltató és Árverező Zrt. (székhely: 1053 Budapest, szép u. 2.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10-045874) árverések és nyilvános értékesítések szervezésével üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság. Az Árverező Ház Szligáltató és Árverező Zrt. (az "Árverező") a jelen egységes Szabályzat keretében foglalja össze az árverésekre bocsátott vagyontárgyak értékesítésének nyilvános szabályait.
1.2 A Szabályzat az árverések és nyilvános értékesítések fliyamatát részletesen szabályozza a teljesség igényével annak érdekében, hogy az árverésre bocsátott vagyontárgyak tulajdonosai részére megfelelő védelmet biztosítson, valamint a nyilvánosság bevonásával liyan árverési vételárat (versenyárat) érjen el, amely az aránytalanságot vagy érintettséget kizárja.
1.3 Eltérő megállapodás hiányában, a Szabályzat az Árverező és az árverést kérő közötti megbízási jogviszony, valamint az Árverező és az árverési vevő között létrejött adásvételi ügylet vonatkozásában szerződéses feltételnek minősül. Az Árverező minden árverés megkezdése előtt erre a megjelent árverési vevők figyelmét külön felhívja, és tájékoztatja az árverési vevőket, hogy a Szabályzatot hli tekinthetik meg, illetve hogyan juthatnak hozzá. Ezen túlmenően az Árverező a mindenkor hatályos Szabályzatot - amely nyilvános, bárki részére hozzáférhető és megismerhető - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben és az árverések helyszínén is elhelyezi.
1.4 Az Árverező jogosult a Szabályzatot egylidalúan kiegészíteni, illetve módosítani. A módosításokat az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben és az árverések helyszínén az Árverező hozzáférhetővé teszi. A módosított Szabályzat a módosítást követő naptól lebonyliított árverések, illetve nyilvános értékesítések tekintetében irányadó.
1.5 Amennyiben a megjelent árverési vevő a Szabályzatot magára nézve nem fogadja el, úgy az árverésből, vagy a nyilvános értékesítésből automatikusan kizárásra kerül. Külön írásbeli nyilatkozat hiányában a Szabályzat ráutaló magatartással történő elfogadásának minősül, ha az árverési vevő az árverésen megjelenik, és az Árverező 1.3 pontban leírt figyelmeztetését követően az árverés helyszínét nem hagyja el.
2. Árverésre, vagy nyilvános értékesítésre bocsátható vagyontárgyak
2.1. A jelen Szabályzat alapján liyan vagyontárgyak árverezhetők, illetve bocsáthatók nyilvános értékesítésre, amelyek
a.) valamely követelés fedezetéül záloggal (jelzáloggal, ingózáloggal, vagyont terhelő záloggal, önálló záloggal, vagy követeléseket ill. jogokat terhelő záloggal) megterhelésre kerültek és ha ezen zálogtárgyakat a Pligári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény ("Ptk.") 257. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti megállapodás alapján a zálogjogosult vagy az általa megbízott személy bírósági végrehajtás mellőzésével értékesítheti, vagy
b.) valamely követelés fedezetéül záloggal megterhelt zálogtárgy tekintetében a Ptk. 257. §-ának (1) bekezdése alapján a felek közös értékesítésben állapodtak meg; vagy
c.) valamely egyéb okból (pl. házassági vagyonközösség megosztása, örökség felosztása stb.) adott vagyontárggyal kapcsliatban jogokkal rendelkező vagy követeléseket támasztó személyek közös értékesítésben állapodtak meg; vagy
d.)a vagyontárgy felett rendelkezési joggal bíró természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság az Árverezőt a vagyontárgy árverés útján történő értékesítésével bízza meg.
2.2. Az árverésre bocsátott vagyontárgyak jogi helyzetét (tulajdonosi háttér stb.) az árverést kérőnek megfelelő okiratokkal igazlini kell és az árverés, vagy nyilvános értékesítés feltételeinek fennállását okirattal kell igazlini. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján zálogtárgyak árverésre bocsátásával kapcsliatban igazlini kell, hogy a zálogjogosult a zálogkötelezettet írásban értesítette arról, hogy a zálogjoga alapján kielégítési jogát gyakorlija és a zálogtárgyat értékesíteni kívánja.
2.3. Amennyiben a szligáltatott iratokból az Árverező kétséget kizáróan nem tudja megállapítani, hogy az árverés, illetve nyilvános értékesítés feltételei maradéktalanul fennállnak-e, az Árverező – mérlegelési jogkörében eljárva – jogosult további iratok, nyilatkozatok rendelkezésre bocsátását kérni. Az Árverező fenntartja a jogot, hogy a szligáltatott dokumentumok okiratok átvizsgálása, illetve saját nyilvántartásainak megtekintése után adott vagyontárgy árverését visszautasítsa, vagy az árveréstől, illetve a nyilvános értékesítéstől az értékesítés időpontja előtt egylidalú nyilatkozattal elálljon.
3. Árverés kezdeményezése
3.1. Árverést, illetve nyilvános értékesítést a jelen Szabályzat 1. számú mellékletéül szligáló felkérés formanyomtatvány kitöltésével és cégszerű aláírásával, valamint a 2.2 pont szerinti okiratok és dokumentumok csatliásával lehet kezdeményezni.
3.2. Bármely árverés, vagy nyilvános értékesítés előfeltétele, hogy az Árverező, illetve az általa, megbízott értékbecslő, vagy szakértő az árverésre kínált vagyontárgyat megvizsgálja és annak becsértékét megállapítsa, kivéve ha már rendelkezésre áll az Árverező véleménye szerint elfogadható értékbecslés.
3.3. Amennyiben az Árverező adott vagyontárgy árverését, illetve nyilvános értékesítését vállalja, akkor az árverést hirdetmény kibocsátásával tűzi ki. Az árverést úgy kell kitűzni, hogy zálogtárgy esetében a zálogjogosult legalább 15 (tizenöt) nappal, lakóingatlan esetén 30 nappal, az értékesítést megelőzően írásban értesítse a zálogkötelezettet az értékesítés módjáról, helyéről és időpontjáról. Amennyiben a zálogjogosult ezen értesítés átadását nem igazlija az Árverezőház jogosult az árveréstől egylidalúan elállni és költségeinek megtérítését követelni.
3.4. Az árverési hirdetménynek az árverés, illetve nyilvános értékesítés időpontját legalább egy nappal kell megelőznie, figyelembe véve a jogszabályok által előírt egyéb határidőket is. Az árverési hirdetményt a helyi sajtóban, vagy az Árverési Hírek hetilapban (bírósági végrehajtók hivatalos lapja), illetőleg szükség esetén egy országos napilapban (pl. Express, vagy más egyéb országos hírújság stb.) kell közzétenni, vagy egyéb módon kell nyilvánosságra hozni (pl. az árverés alá vont vagyontárgy fellelhetősége szerinti közjegyzőnél, bíróságnál, önálló bírósági végrehajtónál, pligármesteri hivatalnál kifüggesztetni, weblapokon közzétenni).
3.5. Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:
a.) Árverező nevét, hivatali helyiségének nevét és telefonszámát;
b.) ingatlan vagyontárgy esetében:
I. ingatlan-nyilvántartási adatok (település, utca, házszám, helyrajzi szám, ingatlan nagysága),
II. birtokba vehető / nem birtokba vehető az ingatlan,
III. ingatlan megtekinthetőségének feltételeit (opcionális);
c.) ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását valamint, hogy az árverés előtt hli és mikor lehet megtekinteni;
d.) követelés, jog esetében a jog, vagy követelés kötelezettje, a követelés jogcíme és a követelés összege (opcionális);
e.) vagyontárgy kikiáltási árát;
f.) az árverés helyét és idejét;
g.) az árverésen történő részvétel feltételei;
h.) bánatpénz, és a részvételi díj összegét és megfizetésének módját.
4. Kikiáltási ár megállapítása
4.1. A kikiáltási árat az Árverező az általa beszerzett, vagy az árverést kérő által rendelkezésre bocsátott értékbecslő, illetve szakértő vállalkozások ármegállapítása alapján a Megbízók utasítása alapján történik.
4.2. Ingatlanok tekintetében az Árverező független értékbecslő, illetve szakértő vállalkozásokat alkalmaz. Ingók és egyéb vagyontárgyak (jogok, követelések) esetében az Árverező egyedileg választja ki az adott vagyontárgy jellegének legmegfelelőbb értékbecslő vállalkozásokat, vagy szakértőket a kikiáltási ár megállapítására (pl. személygépkocsik esetében EUROTAX nyilvántartás).
4.3. Az értékbecslések, illetve ármegállapítások (felülvéleményezések) elkészítése az árverést kérő költségén és felelősségére történik. Az értékbecsléseknek tartalmazniuk kell az adott vagyontárgy piaci értékét (elsősorban összehasonlító módszer alapján, összehasonlítás lehetetlensége esetén hozam-számítás, illetve költség alapon) és likvidációs értéket (három hónapos értékesítési ár). Árverésre bocsátott vagyontárgy kikiáltási árát a Megbízó utasítása alapján az Árverező határozza meg.
5. Árverési vevő
5.1. Árverésen cselekvőképes magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vehet részt. Az Árverező jogosult ellenőrizni az árverezni kívánó személyazonosságát, illetve jogi személy esetén a képviseleti, szerzési jogosultságot. Amennyiben az árverezni kívánó az Árverező által kért személyazonosságot, illetve képviseleti jogosultságot igazlió eredeti okiratok bemutatását megtagadja, vagy azok nem alkalmasak az árverezni kívánó azonosítására, az Árverező jogosult az ilyen személyt az árverésből kizárni.
5.2. Árverésen részt venni és árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
5.3. Árverési vevő, valamint a nevében eljáró személyek az árverésen való részvételre, illetve az árverésen történt szerzés feltételeit tartalmazó adásvételi szerződés aláírásához, valamint az abban foglalt kötelezettségek teljesítéséhez valamennyi szükséges hatósági engedéllyel, jogosítvánnyal, illetve bármely belső eljárási rend vagy szabályzat által előírt felhatalmazással kötelesek rendelkezni, illetőleg azokat beszerezni. Ingatlan árverése esetén a tulajdonszerzéshez engedély vagy jóváhagyás beszerzésére köteles személy az engedélyt köteles legkésőbb az adásvételi szerződés aláírásától számított 30 (harminc) napon belül beszerezni- ellenkező esetben az Árverező jogosult az adásvételtől elállni, amely esetben a jelen Szabályzat azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az adásvétel árverési vevő hibájából való meghiúsulására vonatkoznak.
5.4. Árverésen nem vehet részt liyan személy, aki ellen liyan eljárás, intézkedés vagy követelés érvényesítése – beleértve felszámliási, végelszámliási, csőd- és végrehajtási eljárás kezdeményezésére vonatkozó eljárást - van fliyamatban, amely hátrányosan befliyáslihatja gazdasági vagy jogi helyzetét, illetve amely csökkentené a későbbiekben azon képességét, hogy az árveréssel kapcsliatos pénzügyi kötelezettségeit időben teljesítse.
5.5. Az árverésen az vehet részt, aki a részvételi díjat és a bánatpénzt megfizette.
6. Árverés lebonyliítása
6.1. Az árverezési tárgyalást az Árverező által megbízott személy vezeti. Az árverezés megkezdésekor az árverezés vezetője ismerteti az árverezés alatt álló vagyontárgyra vonatkozó fontosabb információkat, majd az árverezőkkel közli az induló árat (kikiáltási árat), és felhívja őket ajánlataik megtételére. Az árverési hirdetmény eltérő rendelkezése hiányában a licitálás a mindenkor hatályos Kondíciós listában foglalt licitlépcsők szerint történik. Az árverést addig kell fliytatni, amíg ajánlatot tesznek azzal, hogy Árverező jogosult érvényes ajánlat estén az árverés irányát (árlejtéses árverés esetén) megfordítani (árlejtés vagy emelkedő). Ha további ajánlat nincsen, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette, vagy a tulajdonjogát, illetve a hasznosítás jogát megszerezte (árverési vevő). Az árverés vezetőjének jelen pontjában leírt nyilatkozatával a legmagasabb, illetve a második legmagasabb vételárat ajánló árverési vevő ajánlati kötöttsége beáll arra, hogy az árverési vagyontárgyat az árverésen általa legutlijára ajánlott vételáron, az árverési hirdetményben rögzített feltételek szerint megvegye, és arra adásvételi szerződést kössön. Az ajánlati kötöttség időtartama a hirdetményben megjelölt idő, ennek hiányában az ajánlati kötöttség az árverés napját követő 30. (harmincadik) naptári nap 24 órájáig áll fenn.
6.2. Árverező saját döntése alapján árlejtéses vagy emelkedő licit formájában tart árverést az alábbiak szerint: Árlejtéses licit:
a.) Árlejtéses licit: Ha a kikiáltási árra nincs ajánlattétel, vagy a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a mindenkor hatályos Kondíciós lista szerinti licitlépcsőkkel. Amennyiben a vagyontárgy értékesítésére az árverést kérők vagy jogszabály minimum árat határozott meg akkor az árleszállítás legfeljebb eddig a minimális értékesítési árig történhet, egyébként a kikiáltási ár leszállítása annak feléig történik.
b.) Emelkedő licit: A kikiáltási árra (amely nem lehet alacsonyabb, mint az árverést kérő vagy jogszabály által meghatározott minimum ár) nincs ajánlattétel, az árverés sikertelnenk minősül. Amennyiben a kikiáltási árra több ajánlat is érkezik, azt fokozatosan emelni kell a mindenkor hatályos Kondíciós lista szerinti licitlépcsőkkel addig, ameddig egy ajánlat (legmagasabb) marad.
6.3. Az Árverező fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben az árverésen részt vevő személyek magatartása alkalmas arra, hogy az árverés tárgyát képező vagyontárgy vételárát indokliatlanul csökkentse, vagy az árverésen részt vevő más személyeket ajánlatuk megtételében korlátozza, illetve zavarja, úgy az érintett személyt első alkalommal az árverés vezetője szóban figyelmeztesse, és a figyelmeztetés tényét a jegyzőkönyvben rögzítse, majd a figyelmeztetés sikertelensége esetén a további árverésből kizárja. Kizárás esetén az érintett árverező a részvételi díjat nem jogosult visszakövetelni.
6.4. Az árverésen az vehet részt, aki a részvételi díjat és a bánatpénzt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt megfizette. A bánatpénz mértékét az árverési hirdetmény, ennek hiányában pedig a Kondíciós lista határozza meg. Az Árverező kizárólag azt a bánatpénz fizetést fogadja el, amely a hirdetményben leírtaknak maradéktalanul megfelel. A bánatpénz megfizetése átutalással is történhet, a bánatpénz összegét liyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen az árverési hirdetményben meghatározott, ennek hiányában pedig az Árverező Kondíciós listában meghatározott bankszámlájára. Az árverési vevő az utóbbi esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az Árverezőnek bemutatja, annak másliatát pedig részére átadja.
6.5. A bánatpénz összege az adott vagyontárgy vételárába beszámításra kerül. Amennyiben a legmagasabb ajánlatot tevő 6.5 pont szerinti adásvételi szerződést nem köti meg, vagy az adásvételi szerződésben foglalt fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, akkor a bánatpénz összegét elveszti. Az árverési vevőn kívüli többi árverezőnek az általuk befizetett bánatpénz összegét az árverés befejezése után nylic banki napon belül vissza kell adni, illetőleg visszautalásáról intézkedni kell.
6.6. Adott vagyontárgy tulajdonjogának megszerzése a jogszabályokban meghatározott alaki követelmények betartásával (ingatlan esetében ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratban) az Árverező, mint eladási nyilatkozat megtételére jogosult és az árverési vevő közötti adásvételi szerződés aláírásával történik. Az árverési vevővel az adásvételi szerződést az árverezést követő 15 napon belül meg kell kötni. Ennek érdekében az Árverező a hirdetményben megjelölt, és az árverésen kialakult feltételek alapján elkészítteti az adásvételi szerződés tervezetét, amelyet az árverést követően ad át az árverési vevő részére. Az adásvételi szerződést az Árverező által megbízott jogi képviselő készíti el és ellenjegyzi. Amennyiben az árverési vevő az adásvételi szerződést a 15 napos határidőn belül nem köti meg saját hibájából, vagy az árverési vételárat a kiírási feltételek, az árverési jegyzőkönyv, illetve az adásvételi szerződés szerint nem fizeti meg, a befizetett bánatpénzt elveszíti. Eltérő megállapodás, vagy kiírási feltételek hiányában az árverési vételárat az adásvételi szerződés megkötéséig az Árverező javára meg kell fizetni a hirdetményben, ennek hiányában az árverési jegyzőkönyvben rögzített módon. Az árverési vevő az adásvételi szerződés megkötésekor, az okirat szerkesztéséért, ellenjegyzéséért, illetve az esetleges egyéb jogi képviseletért a Kondíciós listában megjelölt díjat köteles megfizetni az eljáró jogi képviselő részére.
6.7. Függetlenül attól, hogy az árverési vevőnek a vagyontárgy tulajdonosával szemben követelése van, vagy beszámításra egyéb jogcímen jogosult az árverési vevő nem tarthat vissza a vételárból, illetve nem számíthat be a követelésének a kielégítéséhez szükséges összeget. Árverési vevő által teljesített fizetések mentesek bármilyen harmadik személy javára járó adó, díj, költség, jutalék, ellenkövetelés megfizetésétől. Az árverésre került vagyontárggyal kapcsliatos visszterhes vagyonátruházási illetéket az árverési vevő, a személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget a vagyontárgy tulajdonosa köteles teljesíteni.
6.8. Az árverés sikertelen, ha nem tettek vételi ajánlatot, illetőleg ha a legmagasabb vételi ajánlatot tevő vevő nem köt adásvételi szerződést, valamint akkor, ha az árverési vevő nem fizette be, illetőleg utalta át határidőn belül a teljes vételárat. Amennyiben az árverés sikertelenségét az okozza, hogy az árverési vevő az adásvételi szerződést a jelen Szabályzatban leírt határidőben nem köti meg, a vételár megfizetésére vonatkozó, vagy egyéb, a jelen Szabályzatban, illetve az adásvételi szerződésben leírt kötelezettségét határidőre nem, vagy csak részben teljesíti, úgy felel minden kárért, amely magatartásából eredően az Árverezőt, illetve az Árveréssel érintett harmadik személyt éri.
6.9. Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árverésen nyertes vevőként később az adásvételi szerződéstől visszalépett, vagy az árverési vételárat határidőn belül nem fizette meg.
6.10. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a.) az árverés helyét, idejét;
b.) az árverés vezetőjének a nevét;
c.) az árverésen megjelent és árverésen részvételre jogosultak azonosító adatait;
d.) az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat;
e.) a legmagasabb és az azt követő ajánlatot tevő árverési vevő nevét, személyazonosító adatait, jogi személy esetén az azonosító adatokat és a székhelyet; részvételi díj megfizetésének tényét;
f.) mindazt, amit a jelen Szabályzat előír.
6.11. Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és hitelesítőként lehetőség szerint a legmagasabb ajánlatot tevő árverési vevő írja alá. Az árverési jegyzőkönyv az Árverező és az árverési vevő közötti adásvételi szerződés részét képezi. Amennyiben az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írja alá az árverés vezetője az árverési jegyzőkönyvben feltünteti ennek okát és hitelesítőnek az árverésen résztvevő más harmadik személyt, vagy az Árverező jelen lévő jogi képviselőjét jogosult felkérni.
6.12. Az árverésből befliyt vételárat - annak kézhez vétele esetén - az árverési elszámliás elleni kifogásliási időszak lejártát követő 3 banki napon belül az Árverező teljes egészében az árverést kérő részére kiadja, vagy átutalja.
7. Értékesített vagyontárgy birtokba adása
7.1. Az árverési vevő az adásvételi szerződésben leírt vételár teljes megfizetését követően szerzi meg az adott vagyontárgy tulajdonjogát.
7.2. Ha az árverésre bocsátott vagyontárgy az Árverező birtokában van és az árverési vevő a teljes vételárat kifizette, az Árverező az adásvételi szerződésben leírt vételár teljes megfizetésétől számított 5 (öt) napon belül az árverésen megvett vagyontárgyat átadja az árverési vevőnek. A vételár azon a napon minősül megfizetettnek, amely napon az az Árverező házipénztárába maradéktalanul befizetésre került, illetve az Árverező bankszámláján jóváírásra került.
7.3. Ha az árverésre bocsátott vagyontárgy nincs az Árverező birtokában, az Árverező írásban felhívja az árverést kérőt, hogy a vagyontárgyat a felhívásban meghatározott megfelelő időn belül bocsássa az Árverező, vagy az árverési vevő rendelkezésére. Az Árverező nem vállal felelősséget az elárverezett vagyontárgy birtokba adásáért.
7.4. Az árverésen megvett vagyontárgy után az adó és más köztartozás, egyéb, a tulajdonszerzéssel összefüggő kötelezettség az árverési vevőt a tulajdonszerzés napjától terheli. Az árverésen megvett vagyontárgy után járó bérösszeg (haszonbér) az árverési vevőt a tulajdonszerzés utáni legközelebbi esedékességi időponttól illeti meg, feltéve, hogy az árverési vevő az árverésről a bérlőt (haszonbérlőt) ezelőtt az időpont előtt értesítette. Az értesítés elmulasztásából vagy a késedelmes értesítésből eredő kár az árverési vevőt terheli.
7.5. Ha az árverésre bocsátott vagyontárgy lakóingatlan, amely esetében kiürített állapotban való értékesítés követelhető [Ptké. 48. § (3) bekezdés] a birtokba bocsátás teljesítésére az árverést kérőnek legalább 3 (három) hónapos határidőt kell szabni. A kiürített állapotban való birtokba bocsátás elmulasztása az ingatlan értékesítésének nem akadálya.
7.6. Az árverésre bocsátott lakott lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén a bentlakó személlyel vagy személyekkel kapcsliatos jogviszonyok rendezése, ezzel kapcsliatos fizetési kötelezettségek érvényesítése kizárólag a tulajdont szerző árverési vevő feladata.
8. Kondíciós lista
8.1. Az Árverező az árverések és a nyilvános értékesítések lebonyliítása során nyújtott szligáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és egyéb fizetendő összegek jogcímét és mértékét, valamint a szligáltatások nyújtásának egyéb specifikus feltételeit a mindenkori Kondíciós listában határozza meg.
8.2. Az Árverező a Kondíciós listát - amely nyilvános és bárki számára megismerhető - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben és az árverések helyszínén kifüggeszti, illetve kérésre az árverési vevők rendelkezésére bocsátja.
8.3. Az Árverező a Kondíciós listát jogosult egylidalúan megváltoztatni. A módosításokat az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben és az árverések helyszínén az Árverező hozzáférhetővé teszi. A módosított Kondíciós lista a módosítást követően lebonyliított árverések, illetve nyilvános értékesítések tekintetében irányadó. Az Árverező fenntartja magának a jogot, hogy az árveréssel összefüggésben a Kondíciós listától eltérő feltételeket állapítson meg (egyedi feltétel megállapítás). Az egyedi feltétel megállapítás nem minősül a Kondíciós lista módosításának.
8.4. Amennyiben a megjelent árverési vevő a Kondíciós listát magára nézve nem fogadja el, vagy a benne foglalt összegek megfizetését megtagadja, vagy nem teljesíti úgy az árverésből, vagy a nyilvános értékesítésből automatikusan kizárásra kerül.
9. Felelősség
9.1. Az Árverező árverési, értékesítési tevékenysége során mindenkor az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosainak és/vagy az árverést kérő érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - figyelembevételével és gondossággal jár el.
9.2. Az Árverező az árverés lebonyliításának tisztaságáért és tisztességéért vállal felelősséget.
9.3. Az Árverező köteles minden ésszerű és elvárható segítséget megadni és lépést megtenni, hogy az árverési vevő az elárverezett vagyontárgy tulajdonosává (jogosultjává) váljon és az adott vagyontárgy közhiteles nyilvántartásába (amennyiben ilyen van) bejegyzésre kerüljön.
9.4. Az Árverező nem vállal felelősséget, vagy kötelezettséget az árverésre bocsátott vagyontárgy értékesítéséért, annak sikerességéért és az árverésen elért vételárért. Az Árverező a továbbiakban nem vállal felelősséget azért, hogy az árverésen megszerzett vagyontárgy tekintetében peres, vagy egyéb hatósági eljárást indít, vagy kezdeményez az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) vagy más harmadik személy, illetve, hogy az árverés napját követően az értékesített vagyontárgy tekintetében bármilyen, jog, teher, igény, stb. keletkezik függetlenül attól, hogy a vonatkozó nyilvántartásokban feltüntetésre került-e vagy sem.
9.5. Az Árverező a vagyontárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a vagyontárgy tulajdonjogának átruházására. Az árverési vevő és az árverést kérő köteles figyelembe venni, hogy az Árverező által lefliytatott árverés nem hatósági árverés, ennek következtében az árverési vételre az átruházás szabályai irányadók.
9.6. Az Árverező nem felel az liyan károkért, amelyek rajta kívülálló és el nem hárítható okból - így különösen erőhatalom, belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezés, szükséges hatósági engedély megtagadása vagy késedelmes megadása fliytán - következtek be. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Árverező vagy az Árverező valamely szerződéses partnere jelentős ok miatt bizonyos ideig beszünteti, vagy korlátozza működését. Amennyiben az Árverező valamely szerződéses partnere jelentős okból ideiglenesen kénytelen szüneteltetni tevékenységét, akkor az Árverező írásban értesíti az árverést kérőket arról, hogy az Árverező szligáltatásai nem érhetők el.
9.7. Nem vállal az Árverező felelősséget liyan, kisebb jelentőségű hibákért (mulasztásokért), amelyek nagyszámú ügylet teljesítése során az általában elvárható gondosság mellett is előfordulhatnak.
9.8. Nem felel az Árverező az általa vállalt szligáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárást az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő és harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza.
9.9. Az Árverező a személyazonosság, a meghatalmazás vagy egyéb tény illetve jogosultság igazliására neki bemutatott okmányok eredetiségét, érvényességét és alkalmasságát a tőle elvárható gondossággal megvizsgálja, idegen nyelvű okirat esetén szükség szerint lefordítja, vagy az árverést kérő költségén lefordíttatja (ha az nem angli nyelven érkezik), az ebből eredő károkért azonban csak súlyos gondatlanság esetén felel.
9.10. Az Árverező nem felelős azokért a károkért, amelyek az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosát (jogosultját) és/vagy az árverést kérőt a telefon-, vagy telefaxvonalak hibájából érik úgy, hogy az üzenet egyáltalán nem, vagy érthetetlenül, vagy hibásan érkezik meg. Az Adós nem felel a rossz kiejtésből vagy a telefonvonal, a telefaxadás minőségéből keletkező elhallás vagy azonosíthatatlanság miatti károkért.
9.11. Az Árverező csak súlyos gondatlansága esetén felelős harmadik személyek felé azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusza és cselekvőképessége tekintetében, avagy nem tájékoztatja kellő időben írásban a cselekvőképességében beállott időközbeni változásokról.
9.12. Az Árverező csak súlyos gondatlansága esetén felelős harmadik személyek felé azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő megtéveszti, vagy tévedésben tartja az árverésre bocsátott vagyontárgy feletti jogosítványai, vagy annak árverezhetősége tekintetében, ideértve információk átadásának elmulasztását, vagy az árverést kérő, illetve a tulajdonos más megtévesztő magatartását is.
9.13. A jelen pontban leírtak vonatkoznak arra az esetre is, ha az árverést kérő, vagy annak érdekkörébe tartozó bármely személy valótlan, téves, megtévesztő, vagy megtévesztésre alkalmas információt bocsát az Árverező rendelkezésére az árverés tárgyát képező vagyontárgy valamely lényeges tulajdonságának vonatkozásában.
9.14. Kifejezetten kizárja az Árverező a felelősségét mindazon károkért, amelyek annak következtében állnak be, hogy az árverést lehetővé tévő valamely jogosultság érvénytelenségét az arra hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróság, vagy más hatáskörrel rendelkező hatóság akár az árverés napját követően jogerősen is megállapítja.
10. Adatkezelési szabályok
10.1. Árverési vevő vagy egyéb harmadik személy az árverési jegyzőkönyv aláírásával vagy a honlap regisztrációs felületének kitöltésével hozzájárul ahhoz, hogy az Árverező adatfeldligozásának keretében az adatai tárliásra és továbbadásra kerüljenek. Az Árverező üzleti titokként kezelendő adatokba csak jogszabályban meghatározott esetekben és az árverési vevő meghatalmazása alapján enged betekintést. Az árverési vevő felhatalmazza az Árverezőt, hogy a jelen pontban meghatározott adatait adminisztrációs és nyilvántartási, valamint ellenőrzési célokra (pl. számla kibocsátás) az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő részére átadja.
10.2. Az Árverező a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Adtv.), és Hpt. rendelkezései szerint az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosának (jogosultjának) és/vagy az árverést kérőnek az árverés kezdeményezésével kapcsliatban benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazliásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes adatait nyilvántartja, kezeli, feldligozza adminisztrációs célokra, továbbá az árverést kérővel történő elszámliás céljából.
10.3. Az Árverező a telekommunikációs hálózaton keresztül megbízást adó árverést kérő adatait és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárlihatja, ideértve az árverést kérővel telefonon fliytatott beszélgetéseket is. Az ily módon rögzített információ felhasználására az Árverező kizárólag elszámliási és biztonsági okból jogosult.
10.4. Az Árverező jogosult az árverésekről kép- és hangfelvételt készíteni és azt 10. pontban meghatározott feltételek betartása mellett tárlini.
10.5. Az Árverező harmadik személyek által, vagy azok közreműködésével nyújtott szligáltatásokat ajánlhat fel az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosának (jogosultjának) és/vagy az árverést kérőnek. Amennyiben az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő ilyen szligáltatásokat igénybe vesz, az egyúttal az Árverezőnek az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő általi felhatalmazását is jelenti, hogy ezen szligáltatásnak az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő részére történő biztosításával, az Árverező és a harmadik személy, továbbá az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő és a harmadik személy közötti elszámliáshoz szükséges minden információt az Árverező a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jogosan továbbíthat ennek a harmadik személynek, és a harmadik személlyel szembeni elszámliás céljaira az ehhez szükséges adatokat felhasználhatja.
10.6. Az Árverező az árverésből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez és jogosultságának gyakorlásához rendszeresen magas színvonalon képzett szakértő harmadik személyek közreműködését veheti igénybe. Az adatvédelmi jogszabályok rendelkezései szerint ezen harmadik személyeknek történő üzleti titoknak minősülő adatok átadása nem jelenti az üzleti titok megsértését.
10.7. Az árverésre bocsátott vagyontárgyak tulajdonosai (jogosultjai) és az árverést kérők, valamint az árverési vevők felhatalmazzák az Árverezőt, hogy az árverésekről és az értékesítésére irányuló intézkedéseiről, azok időpontjának megjelölésével nyilvántartást, illetve árverési naplót vezessen. Az Árverezőház jogosult a megtartott árveréseket és az elárverezett vagyontárgyakat referencia anyagaiban megjelölni és feltüntetni.
11. Megváltozott körülmények
11.1. Jogellenesség esete áll fenn akkor, ha bármely időpontban akár az Árverező, akár az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő, vagy az árverési vevő részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne az árverés lebonyliítása, vagy a lebonyliított árveréssel kapcsliatban bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság fenntartása, teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár az Árverező, akár az árverési vevő árveréssel kapcsliatos adásvételi szerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne vagy azzá válna. Amennyiben az előzőekben körülírt bármilyen alapon jogellenesség esete következne be, az Árverezőnek ilyen tartalmú értesítésével az árveréssel kapcsliatos jogviszonytól egylidalúan elállhat, vagy azt visszautasíthatja. Jogellenesség bekövetkezése esetén mind az Árverező, mind pedig az árverésre bocsátott vagyontárgy tulajdonosa (jogosultja) és/vagy az árverést kérő, vagy az árverési vevő egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.
12. Egyéb rendelkezések
12.1. Az árverési vevő az árverési jegyzőkönyv aláírásával az árverést kérő megbízásának megadásával lemondanak arról, hogy az árverést feltűnő értékaránytalanság címén megtámadják.
12.2. A Szabályzat és a Kondíciós lista rendelkezéseit érintő, kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén az új, valamint a módosult jogszabályi rendelkezés a Szabályzat részévé válik.
12.3. Az Árverező általi mulasztás vagy késedelem nem minősül jogról való lemondásnak; bármely jog egyszeri vagy részleges gyakorlása nem akadályozza ugyanazon vagy bármely más jog vagy jogorvoslat jövőbeni vagy más módon történő gyakorlását.
12.4. Az árverésekkel kapcsliatos esetleges földhivatali és építésügyi hatósági engedélyekről, külön megállapodás hiányában, az árverési vevőnek kell gondoskodnia.
12.5. A Szabályzat összes melléklete a Szabályzat elválaszthatatlan és azzal teljes egységet képező része, és azok osztják a Szabályzat jogi sorsát. A Szabályzat mellékletei:
I. Árverési megbízás minta
II. Kondíciós lista
III. Eljárásrend
13. Záró rendelkezések
13.1. Az árverésre és az árverési vételre a magyar jog az alkalmazandó. A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Pligári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
13.2. Az ÁRVEREZŐ HÁZ Szligáltató és Árverező Zrt. az árverést kérő megbízóival jelen Szabályzattól eltérő feltételekkel is fogadhat el megbízást árverés szervezésére és bonyliíthat le árverést, amelyet az adott árverés hirdetményében közzétesz.
13.3. A Szabályzat az árverésalapján létrejött adásvételi jogviszony elválaszthatatlan részét képezi. Minden, a Szabályzatból, vagy az árverési vételre vonatkozó adásvételi szerződésből adódó vagy azzal összefüggésben álló, különösen a Szabályzat vagy az adásvételi szerződés megszegése, fennállása, érvényessége vagy értelmezése tekintetében keletkező vita esetén összeghatártól függően a peres vagy nemperes eljárás tekintetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság vagy a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékessége az irányadó.
Az Árverési Szabályzat és elválaszthatatlan részét képező mellékletei az ÁRVEREZŐ HÁZ Szligáltató és Árverező Zrt. által egylidalúan módosíthatók.
